Adventi könyvajánló – 12
Lévai Katalin: Karácsonyi égbolt – Egy titokzatos szerelem története
Meglepő módon a főhősnő, Laura ezt a tanulságot attól a férfitól hallja, akivel hosszú távon nem tud együtt maradni, éppen a múlt titkai miatt. Mire felfedezi, milyen leveleket rejt anyja szürke kalapdoboza, miért bonyolódott apja kettős szerelmi viszonyba, és hogyan történhetett, hogy gyermekként mégsem érzékelt ebből semmit sem, minden darabka a helyére kerül ahhoz, hogy szabadon élhesse tovább hazugságok és elhallgatások nélkül az életét.
A „Karácsonyi égbolt” egy tragikus szerelmi háromszög múltban fogant, de jelenig ható történetét meséli el; azoknak az embereknek a boldogságát és szenvedését, akik az elmúlt hetven évben a világnak ezen a szegletén voltak kénytelenek állandó megújulásban átélni a teljességet.
Maya és kisöccse, James már a Párizsban töltött legelső napjukon valami nagyon ősi, titokzatos mágia nyomaira bukkannak. Pontosabban, az bukkan őrájuk. Furcsa ház bronz szalamandrát formázó kilinccsel; kőszobor, amely túlságosan is hasonlít Maya saját aggodalmas arcára; egy rejtélyes férfi, aki sötét napszemüveget hord, hogy eltakarja ragyogó, lila szemeit… Minden titkok mágikus középpontja egy csillogó üvegű Varázsvitrin, mely kiválasztotta magának Mayát, hogy ezentúl ő legyen az új Őrzője. Maya egy Valkó nevű barátságos fiú segítségével meglepő dolgokra bukkan a saját családfája jól elrejtett titkai között, s miközben sorra kibogozza a szalamandrás ház, a lila szemű férfi és a Varázsvitrin titkainak egymásba fonódó szálait, fokozatosan rádöbben, hogy talán a saját testvérét is rettenetes veszély fenyegeti. Ahhoz pedig, hogy megmenthesse, Mayának ki kell hívnia és le kell győznie Párizs mágikus alvilágát… mielőtt még túl késő lenne.
Lebilincselő kalandok, romantika, meghökkentő fordulatok – Liptai Claudia őszintesége és merészsége, pezsdítő életöröme, pikáns humora első kalandregényének minden oldalát átitatja. Egyszerűen letehetetlen! Anna, a fiatal és ambiciózus újságírólány Afrikába utazik, hogy egy divatmagazin számára riportot készítsen a gyönyörű, félig magyar szépségkirálynőről. Elszántan vág bele a kalandba, arra azonban nincs felkészülve, hogy ebben az ismeretlen világban nemcsak a sminkje és a bőröndjei kerülnek majd veszélybe, hanem az életét is kockára teszi.
Üdvözöl Sodor szigete! Kedvenc mozdonyaid bebizonyítják, hogy minden évszakban Igazán Hasznos Mozdonyok, és bármi történjék is, ők mindig kitartanak egymás mellett! Edward mindenkinek megmutatja, hogy Öreg Bádogdoboz nem Vén Bádogdoboz. Jeremy, a lökhajtásos repülő Thomas segítségével megmenti a gyerekek piknikjét. Henry pedig összeszedi minden bátorságát, és szembenéz a hátborzongató szellemmel, valamint rájön, hogy a szerencsevagonjai nélkül is egy kincset érő mozdony! Tűűt-tűűt! Kalandra fel!
A sors kegyeltje vagyok, mert már gyerekkoromban csodálatos emberek vettek körül, akiktől mindent megkaptam: szeretetet, kultúrát, jó nevelést. Irányt mutattak nekem akkor, és ma is az ő lépteik nyomán járok többnyire tudva, olykor öntudatlanul. Népes, sokágú családból származom, sokféle kultúrából lettünk összegyúrva, tele vagyunk unokatestvérekkel, nagynéninkkel és nagybácsikkal. Rengeteget tanultam tőlük, elleshettem szemléletüket, gesztusaikat, technikáikat. A fiatalabb generációra hagyományozott tudásukat, tapasztalataikat igyekszem megőrizi. A gasztronómia területén pedig továbbörökíteni a nálam fiatalabbaknak. Valójában ebből a vágyból született meg a könyv: továbbadni több nemzedék hagyományát, amihez hozzáteszem a magamét is. A generációkon át továbbadott receptek óhatatlanul átalakulnak. Hatalmas örömömet lelem a főzésben, leginkább azért, mert imádok enni. Jókat és jól enni. Azt gondolom, hogy muszáj beszélgetnünk egymással. Asztal mellett ülve sokkal könnyebb, mint bárhol máshol. A közös evés felér egy oldással. Hiszen ott van mód nevetni, van mód megbékélni. És nem lehet elfelejteni, hogy mindez mit idéz elő. Mit idéz elő a szájban, a fejben, a gyomorban, és mit a lélekben. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani a könyvemmel, a receptjeimmel. Receptjeim természetesen nem kőbe vésett utasítások. Sőt! Kifejezetten bízatnám az olvasót, hogy a saját ízlése, tetszése szerint itt-ott térjen el a leírtaktól, kísérletezzen bátran! Kívánom, hogy az olvasás, a főzés és az ételek elfogyasztása szerezzen annyi örömöt, mint amennyi örömöt nekem szereztek, amíg kikísérleteztem, megfőztem, leírtuk és megettük őket. Jó mulatság, női munka volt. „A mákos gubájáért, ha kell, egy hétig egy irányba mennék.” – (Eszenyi Enikő) „Mikor Barbaránál kitör a csokoládégyár(tás), különös hangjáték szól. A konyhában és csatolt területein a nők zsivajognak, hangzavaroznak, nyilván így lesz a csokoládé. A férfiak a szobában – főleg Zorán és én – füstöt csinálunk, lapozunk, cserélünk lemezt, pohár is koccan. Néha kapunk valamit a konyhából. Csokoládébéke.” – (Presser Gábor) „Ha Barbara ételei egy varázsütésre emberré változnának, sokkal több lenne a szeretet és a jókedv a világon!” – (Liptai Claudia) „Remélem, ezt a könyvet olvasni legalább olyan élvezetes lesz, mint a forgatási szünetekben álmodozni egy kockás abroszos vendéglő nyitásáról. A recepteken nem múlik…” – (Kulka János)